Az amerikai külügyi tárca vezetője befejezte indiai tárgyalásait és noha sokan megkérdőjelezték tárgyalásainak sikerét, egy dolog biztos: India elégedett és Mrs. Clinton nem kettő, de minimum három legyet ütött egy csapásra. Az első: az USA és India között létrejött egyezmény alapján amerikai cégek fészkelik be magukat Indiába. A második: minimum 10 billió dolláros beruházás fejében az amerikaiak Indiában atomerőműveket építenek,a környezetvédők örömére, jelentõsen csökkentve India környezetszennyező tevékenységét. A harmadik: a térségben stabilizálódni látszik az elmúlt években felfokozódott nemzetközi feszültség India fejlődésének köszönhetően.
( Fotó: AFP/Findlay Kember)
Hillary Clinton külügyminiszteri beiktatása óta, több alkalommal járt Ázsiában és a pár nappal ezelőtti indiai útjával a világot egy, a már korábbi amerikai külpolitikát jellemzõ bezártságtól eltérően egy nyitott politikai irányzat jelenlétéről biztosította. Ez sokak számára újdonság, de vannak, akik hasonlóságot vélnek felfedezni Hillary és férje, Bill Clinton egykori külpolitikája között, amit a globalizáció fémjelzett és amiért Kína szuper hatalommá lett. Természetesen a globalizációt különböző iskolák, ideológiák analizálták és vizsgálják még ma is, s ezek közül a Gazdasági Liberális nézet az, ami a Bill Clinton elnöksége alatti globalizációt meghatározta, és ami Hillary Clinton ázsiai útját is jellemezte. A Gazdasági Liberális nézet alapján a globalizáció egy új térségre, egy új területre összpontosítja a piac igényeinek kielégitését. Ez a központi figyelem az adott térségben fellendülést, jólétet eredményez az átlagemberek, a családok és vállatok között, majd ezek eredményeként a környező államok kiszolgáltatottá vállnak és rákényszerülnek,hogy gazdaságilag együttműködjenek az adott térséggel, az adott országgal. Ez az ország nem lehet más, mint India.
Egy princetoni professzor, Zia Mian szerint a Hillary Clinton által elért tárgyalások eredménye Indiában egy masszív katonai fejlődés kellős közepén történt, amikor India nem csak modernizálódik, hanem, mint a térség meghatározó katonai ereje próbál vezető szerephez is jutni. Indiát nem csak amerikai, de szinte minden neves európai fegyver- gyártó is próbálta meghódítani, üzlettársként tekinteni.
Hillary Clinton és az Indiai Külügyminiszter: S.M. Krishna egyezménye alapján az USA győztesen, minden más országot maga mögé utasítva élvezheti India fegyverkezési programjának fejlesztésével járó financiális juttatásokat, ugyanakkor India köteles az amerikaiak által kijelölt hadi inspekcióknak alávetni magukat a jövőben.
