A terrorimus elleni háború egyik jelképe, s egyben az Amerikai Egyesült Államok szégyene az a kubai börtön, melyet az új amerikai elnökségének első napján elhatározott,hogy becsukat. Ez a politikai börtön a világ szinte minden szegletében mint egy kínzásra előállított üzem lett közismert. A konzervatívok –Bush irányzatot követők- táborában ez a lépés felháborodást keltett, Guantanamo becsukatása a onzervatívak szerint Amerika gyengeségére utal a terrorizmus elleni harcban. Ugyanakkor a döntést Obama azzal indokolta, hogy az intézmény léte nem segítette Amerikát a terrorizmus elleni háborúban, hanem gyengítette. Obama szerint a nemzetközi terrorizmus ideológiai ellentétekből táplálkozik, melyre Amerikának hasonlóan egy egységes ideológiai fronton kell harcba szállnia. Guantanamo müködése ellentétben állt azokkal az ideológiákkal, melyekkel az USA, mint demokratikus nagyhatalom felvértezni kívánja magát a terroristáknak otthont adó országok ellen. Barack Obama a terrorizmus elleni háború legfontosabb fegyvereinek a kommunikációt, a tárgyalást tekinti. Az elnök, jogosan, elítéli azt a fajta külpolitikai vonalat, amely az elmúlt nyolc évben jellemezte az amerikai külpolitikát. Az új elnök kilátásba helyezte még azt is,hogy az iráni kormánnyal tárgyaljon, annak ellenére, hogy Irán köztudottan pénzeli a nemzetközi terrorizmust.
Guantanamo bezáratása amilyen nagy lépésnek is számít most, még közel sem megoldott dolog, hiszen eddig még nem találtak új helyet az ott élő fogjoknak,de egy biztos, a börtön bezárása után a rabok jogai sokkal jobban tiszteletben leszenk tartva mint ahogy azt az elmúlt években hírül adták.