Dr. Szaffkó Péter, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének az igazgatója rövid látogatást tett New Jerseyben és itt tartózkodása alatt az USA egyik legrégebbi egyetemére, a Rutgers University-re is ellátogatott. Ott előadást tartott a magyar felsőoktatás reformizálásáról, hiszen Magyarország mint az Európai Unió tagja az úgynevezett bolognai rendszert vette át az elmúlt években, ami az ittenihez hasonló többciklusú rendszer bevezetését is jelentette a magyar oktatási rendszeren belül.
A számos akadémiai díj nyertese Kanadából, a torontói egyetemről érkezett feleségével az USA-ba, ahol mint vendégprofesszor dolgozott a 2008/2009-es tanévben. New Jerseyben több magyar érdekeltségű intézményt látogatott meg. Lapunknak a New Brunswick-i Magyar Alapítvány és Múzeum épületében adott interjút.(a képen Szaffkó Péter és felesége Márta látható)
- Professzor úr, az amerikai magyar közösség évente hall arról, hogy Magyarországról érkeznek professzorok, pedagógusok tanítani a tengerentúlra és sokukban felmerült a kérdés, hogy még megéri-e a magyaroknak ide, esetleg Kanadába jönni tanítani, és dolgozni, illetve miért éri meg valakinek, hogy itt egy oktatói munkát elvállaljon?
- Az attól függ, hogy miről van szó. Ha ugyanis az itteni fizetés mértéke megegyezik az otthoni átlagfizetés mértékével és az illetőnek otthon családja van, háza és kiadásai, akkor az ugye nincs bekalkulálva, hogy az itt eltöltött idő költségekkel is jár. Tehát ebből a szempontból van egy bizonyos határ, ami miatt nem biztos, hogy az illetőnek megéri itt egy ilyen munkát elvállalni, nem biztos, hogy megéri otthonról eljönni. A másik dolog pedig, hogy sokan otthon féltik az állásukat. De ez univerzális probléma. Mi például angolokat azért nem tudunk a tanszékemre, Debrecenbe odahozni, mert nem hajlandók 2-3 hétnél tovább külföldre menni. Úgy vannak vele, hogy ha elmennek egy évre külföldre tanítani, amikor visszatérnek, ki tudja, mi történik az állásukkal. Ez egy kicsit Magyarországon is elkezdődött, de ennek ellenére nagyon nagy a különbség egy egyedülálló, család nélküli fiatal tanár vagy egy szenior oktató között, hiszen az előzőnek esetleg nincsenek egyéb kötelezettségei, amelyek otthon tartanák. De megváltoztak az igények is, már nem biztos, hogy megelégszenek egy pályakezdővel, akinek nincs elég tapasztalata, mert nemcsak a nyelvet kell most már tanítani, hanem más kulturális jellegű kurzusokat is. Kétségkívül most nehezebb egy tanári állást beltölteni mint évekkel ezelőtt, hiszen a jelentkezők száma is megnőtt. Az anyagi szempontokat nézve, Torontóban például elég jól megfizetik a magyar vendégprofesszort, de az otthoni kötelezettségek (pl. hiteltörlesztés vagy idősebb szülők) miatt nem könnyű a választás. Tehát feltétlenül nehezebb ma már egy vendégtanári állást betölteni, különösen azt figyelembe véve, hogy a fiatal kutatók ma már könnyebben hozzájuthatnak egy ösztöndíjhoz és kutathatnak bárhol a világban, ami sokkal jobb feltételeket biztosít, mint egy vendégtanári állásajánlat.
- Torontóba érkezésekor mit tapasztalt? Van érdeklődés a magyar kultúra iránt, a magyar nyelv iránt a diákok körében?
- Torontóban 9 diák van jelenleg, aki magyarul tanul, ami egy szép szám itteni mértékben. Ami az egyéb magyar vonatkozású kurzusokat illeti, az egész év alatt 45 diákom volt. Ebben a filmkurzus volt a vezető. A diákok ezt nagyon népszerünek találták, nagyon sokan felvették. Az ezekre jelentkezőknek csak a töredéke volt magyar.Tehát többségében nem azért jöttek, mert magyarok, hanem mert vagy a filmek érdekelték őket, vagy úgy gondolták, hogy így könnyebb Magyarországról tanulni valamit.
- Ön hisz abban,hogy a magyarországi oktatási rendszer jó úton halad? Ön pesszimista vagy optimista a jelenlegi változások miatt, melyek az oktatási rendszert érintik?
- Azt gondolom, hogy ezt is meg lehet jól csinálni. Kell egy egyetértés a szakmákon belül és az időbe telik, amíg ez kialakul. Van sok pozitivuma a változásoknak, amelyek a régi rendszerben nem léteztek. A régi rendszer hátránya volt a merevség, mikor mindig megmondták az embernek, hogy mit kell tanítani és a diákoknak sem volt módjuk választani, hogy melyik kurzust vegyék fel. Minden szakon meg volt szabva, hogy mit kell csinálnia és azt tudomásul vették. A jelenlegi bolognai renszerben a hallgatónak van választási lehetősége a kurzusok megválasztásában, ami egy pozitívum. Ami pedig még fontosabb: hangsúlyt fektetnek az egyetemek a kimenetelre, hogy mit is tud az illető, ha az egyetemet elhagyja. Hangsúlyt fektetnek arra, hogy mit tud az illető kezdeni a diplomájával a kezében. Korábban ezzel nem nagyon törődtek. Azt tartották fontosnak, hogy az ember minél többet tudjon, mert annál többre viszi majd az életben, de amikor az ember elhagyta az egyetemet, valójában a szakmát szinte elölről kellett kezdeni megtanulni a gyakorlatban. Most egy nagyon komoly változás van, hiszen az emberek akarják tudni előre, hogy milyen állásban tudnak majd elhelyezkedni a diplomájukkal. Nem vagyok pesszimista a jelenlegi változásokat illetően, mert már rengeteg munkánk van ebben és bár vannak nagyon nehéz lépések előttünk és a régi mentalitás még mindig akadályoz sokszor bennünket, a jövő útja kétségtelenül az, amit ezen a rendszeren belül képzeltek el annak kitalálói.
- Ebben az új és nehéz politikai helyzetben, ami Magyarországon van, mit tart Ön a legnehezebbnek egy tanár számára?
- Minden tekintetben az anyagi hiányokat. Teljesen mindegy, hogy melyik párt irányítja az országot, az oktatás Magyarországon az elmúlt évtizedekben mindig hátrányos helyzetben volt. A fizetések még továbbra sem európai szintüek. Magyarországon jónak találom azt, hogy például nálunk nincs politizálas az órákon és a tanszékeken, mert alapvető meggyőződésünk, hogy a politizálás nem való az egyetemekre, hiszen ott tanulunk és oktatunk. A probléma, ami jellemzi az oktatást Magyarországon, az ott jelenik meg, hogy ha állami megszorításokat kell alkalmazni, akkor az egyetemek, mint egy nem produktív szakág jelenik meg elsőnek, ahol megszorításokat terveznek. Ezért a felsőoktatás minősége romlik és romlott meg mindig, ha az ország nehéz gazdasági helyzetben van. Ezek a nehézségek a kutatás területén érezhetőek a legjobban, hiszen rengeteg folyóiratot nem tud megrendelni az egyetem és ez évtizedes lemaradásokat jelent nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban is.
- Nagyon szépen köszönöm az interjút és jó utat vissza Torontóba, majd Magyarországra, Professzor úr.
- Köszönöm a lehetőséget és sok sikert a folyóiratukhoz.
