Két nappal karácsony elött az ünnepi felkészülés hajrájában az öröm mellé egy kis üröm is vegyült. New Brunswickon a Somerset Streeten müködő magyar deli köztudottan ismert a finom hentesáruiról, de a borsos árairól is. A magyar Sportszelet is megjelent a polcokon csaknem háromszoros árán az otthoni boltokban megtalálható társaiknak, 1 dollár 30 centért. Sajnos, vagy talán szerencsére a két dolláros Túrórudi nem jelent meg most a jégszekrényben, pedig ezek az édességek igazán kedvenceknek mondhatók az amerikai magyarok körében. Az egy kilós szaloncukrok is elfogytak az átlagosan 14 dolláros áraik viszonylatában is,de ez még ez is semmi ahhoz a pofátlansághoz,hogy 3 dolláros Lindt csokoládék és a szintén 3 dolláros Milka csokik szavatossági ideje sok esetben másfél éve is lejárt. Igaz mikor visszavidtem ezeket akkor a pénzt visszaadták, de
mentegetőzve,hogy nem ők tehetnek róla mert már ők is így kapták őket. Valójában én nem kérdeztem ezeket a dolgokat, de mikor ezt mondák nem tudtam reagálas nélkül távozni és megjegyeztem,hogy akkor nem kellene őket árulni. Erre azt a választ kaptam,hogy akkor mi miből élnénk meg. Például becsületességből mondtam én, hiszen sokkal több ember vásárolna,ha nem ilyen mentalitást észlelnének a pult mögül. Ekkor erre azt mondák,hogy “ Tomikám a lejárt csokitól senki nem lesz beteg”, ami egy vicc. A szavatossága valaminek nem véletlenül van feltüntetve, de különben sem nekem kellene ezt egy üzlet vezetőjének bizonygatnom. Szégyen, hogy erre a beszélgetésre egyáltalán sor került. Egyértelmü, hogy a Somerset streeti Hungarian Meat and Deli ilyen mentalitással nyitva tart és, hogy arcátlanul magas árat kérnek olyan árukért, melyeket még a polcokra sem tehetnének.
Two days before Christmas, in the final stretch before the festivities start there is always something that can spoil the holiday mood. In New Brunswick there is a Hungarian deli on Somerset Street that is well known for its delicious food, but also from its high prices. Before this Christmas they supplied Hungarian delicacies so to speak, candies such as the Sportszelet that cost 3 times as more as one can purchases it in Hungary. The famous Turorudi was missing from the selves this time even though there are always people who do not mind to pay for one more that 4 times what its real value is in Hungary. Christmas’ special candy is the szaloncukor, which was already sold out regardless the average $14 package price that these people asked for it. Other ethnic stores charged only $7 price for the same packages. However these prices are bologna in comparison to the fact that these people got the thickest skin on their faces to sale $3 Lindt chocolate bars, or the $3 Milka bars with expiration dates from 2007 and august 2008. They gave my money back, but with explanations that I did not ask for. They told me that this is how they get them from their supplier and there is nothing that they can do about it. I argued that they should not put them out for sale, and that not selling these is just one thing that they can do about it, since it can make someone sick. They did not think so; rather they claimed that they have to make money too. I suggested an honest service for our money. You could have a larger cliental if people could feel decency behind the prices you attach to your goods, I told them, but forget it! In fact this conversation should not even take place, I should not have purchase something that is overpriced and not even fresh. I feel violated as a custumer to be invited to a store that should be trusted for the goods that they offer to us, on the other hand me and others have to watch out for products that should not be for sale at all.