New York financiális körzetét több cég kísérte figyelemmel az elmúlt év eseményei után, külön figyelmet szentelve és adatokat rögzítve a fizetések arányáról. Számos statisztikát összevetve a New York Times cikke arról számolt be, hogy a világ pénzügyi központjának tartott Wall Street lelkiismeretlenül magas fizetéseket oszt és fog osztani ebben az évben is, miközben az ország túlnymó részét alkotó középréteg lejjebb csúszik a társadalmi ranglétrán a szegényebb osztályok rétegeit növelve.
Az egyik legnagyobb állami támogatást kapó bank, a Goldman Sachs $4.7 billiót tett félre az első negyedévben a dolgozóinak kifizetésére, ami azt jelenti, hogy az év végére egy Goldman Sachs dolgozó $560 ezer dolláros fizetést kap. JPMorgan Chase hasonlóan már előre félretett egy összeget dolgozóinak, ami minimum $138 ezer dollárt jelent évente, de ha sikerül a banknak elérni a kijelölt céljait az idén, akkor hasonlóan Goldman Sachshez, több mint félmilliós átlagfizetéssel zárhatják az évet a dolgozók.
A cikkben megszólaló Frederick E. Rowe Jr., elnöke egy befektetők érdekeit védő szervezetnek, úgy értékeli a jelenlegi helyzetet,hogy az ország ugyanott van mint az állami segélyek előtt volt. Véleménye szerint a bankok visszaélnek a gazdasági válság okozta köddel és nem változtattak az alapszabályaikon. Rowe nem tartja helyesnek, hogy a bankok ugyanolyan arányban fizetik a dolgozóikat, mint a válság kirobbanása előtt, hiszen nyilvánvaló, hogy a bankok veszteségesek voltak és lesznek is, hiszen a kölcsönöket az államnak vissza kell fizessék. Ebből kiindulva Rowe úgy véli,hogy ugyanazzal a fizetési rendszerrel müködni és ugyanolyan százalék arányú nyereségeket ígérni a dolgozóknak alapvetően őrültség a bankok részéről, ami idővel részvényeseik és befektetőik elvesztését fogja eredményezni. Példának említi a cikk Morgan & Stanley-t, ahol a bank egy dollár nyereségből 68%-ot fizet a dolgozóknak, a maradék 32%-ból csak egy hangyányi töredék marad a befektetőknek mint nyereség, ha egyáltalán nyereséges a bank.
A bankok vezetői közül többen úgy nyilatkoztak, hogy dolgozóik nincsenek túlfizetve és a fizetési arányok egyensúlyban vannak a befektetők elvárásaival. Szakértők szerint a bankok szerkezeti felépítése tömeges elbocsájtásokkal tudna magán segíteni vészhelyzetekben, mint ahogyan Citigroup teszi már két éve. A bank 65 ezer embert küldött el, ezzel 25%-al csökkentette kiadásait.
